Az
első naplóbejegyzésem előtt egy kis bemutatkozás…
A
nevem Chanel Farell és Ciudad de Mexicoban születtem,1996 október
28.-án és van egy ikertesóm Nicolas Farell (akit imádok).
Édesapám Pablo Farell,édesanyám Maria Carreras.
2012
Szeptembere,San Francisco,az a korszakom amikor sok új dologgal
kellett megismerkednem és megbirkóznom,valamint az életem teljes
őrületté változott, csupa új érzelemmel és tapasztalattal amik
számomra komoly leckeként szolgáltak. Így kezdődött a Naplóm
története.
A
naplóm eredetileg a betegségem miatt kellett, hogy követhessem a
változásokat magamban, mivel abból ahogyan írok, ahogyan
fogalmazok láthatom a hangulatom egyszerű ésapró rezzenéseit
aminek segítségével felkészülhetek a következő időszakra, és
az orvosnak is segít látni mik az összefüggések. De aztán
annyira hozzám nőtt, hogy mindent dokumentálni kezdtem, képekkel
és a hosszas leírásaimmal. Nagyon megszerettem az írását és
elválaszthatatlan lett tőlem tehát az orvosi és mentális
dokumentáció helyett elkezdtem egy mentális és mindennapi
dokumentációt.
2012,Szeptemberében
költöztünk San Franciscoba,ahol mint említettem az életem a feje
tetejére állt. Amikor úton voltunk éreztük, hogy más…Hogy az
életünk stabilabb lesz és sok dolog fog megváltozni ,hogy nagy
hatással lesz ránk, de azt nem sejtettük,hogy az egész életünket
befolyásolni fogja.
Ez
olyan időszak lesz, ami meghatározza a jövőnket, gondoltuk. Olyan
dolgokon fogunk itt keresztülmenni, amik örökre elkísérnek,
olyan emberek lépnek be az életünkbe, akik velünk maradnak.
A
Napló kapcsán pedig később, amikor már kiformálódtak a
Frisco-i kapcsolataim eldöntöttem, hogy megkérem a barátaimat,
hogy írják le ők is a történetüket a Naplómba. Nemcsak azért
mert kíváncsi voltam, hanem azért is,mert úgy gondoltam úgy a
helyes, ha megkérdezem Őket is hogy a döntéseim, hibáim,
érzéseim, tetteim hogy érintették őket. Így az ő szemszögükből
is megláthatom magam és többet tanulhatok belőle. Ezért a Napló
körülbelül hetente gazdát cserélt,hogy leírhassák mi történt
velük.
Azért
is fontos számomra, hogy megtudjam mit és hogyan éltek meg, mivel
a saját hülyeségem és legfőképpen betegségem miatt nem mindig
tudtam az a barát vagy társ lenni akire szükségük volt, ezen így
igyekszem változtatni.
Továbbá
mikor San Franciscoba érkeztünk kezdtem rájönni, hogy akárhogy
is szeretnék, nem vagyok törhetetlen és halhatatlan. Nem igazán
akartam volna úgy meghalni, hogy legalább azok akik fontosak voltak
ne tudják a teljes igazat rólam, és ez a Napló össze is hozott
egy remek társaságot, akikért nem tudok elég hálás lenni.
Sajnos,
vannak olyan események és hozzászólások, amiket csak
következtetések alapján alkottunk meg, így lehet nem pontosak,
tehát, csak a felszíni tudást érintik (Például Vanda szemszöge)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése